Különleges fegyverek - 1. kuszari-csigiriki

Tulajdonképpen nehéz írni olyan fegyverről, amit nem ismer igazán az ember, és a japán kultúra is olyan távol áll tőlem, mint az evőpálcika a használható evőeszköztől, de érdekesség gyanánt ezzel kezdeném a különleges fegyverek rovatot.

A kuszari-csigiriki meglehetősen furcsa fegyver mai szemmel, a japán csigiriki gyűjtőnév alá tartozik, melybe a különböző láncos buzogányok kerültek. Egyébként az európai kultúrkörben sem ismeretlen a láncos buzogány, előszeretettel használták felénk is a középkorban, főleg a huszita háborúk során.

A szegedi Bujinkan Fudoshin Dojo honlapján lehet olvasni a japán fegyverekről, itt erről azt írják, hogy Gumma prefektúra területén oktatják manapság a kuszari-csigiriki használatát. Ez bizonyára elírás, mert Gunma prefektúra létezik, Japánnak gyakorlatilag a kellő közepén. Mindenesetre sem megerősíteni, sem cűáfolni nem tudom, sosem jártam Gunma prefektúrában. 

Tulajdonképpen érdekes fegyver, hiszen nem más, mint egy meglehetősen hosszú lánc végén lévő súly (amely lehet egyszerű gömb, vagy tüskés buzogányfej). Neve alapján a csigirikiből, azaz a láncos buzogányból fejlesztették ki ezt a nagyon spéci eszközt. A láncos buzogány magában is figyelmet érdemlő fegyver, borzalmas ereje miatt. Egyfelől a markolat adja az erőt, amely erőkarként funkcionál, másfelől a lánc, amely felgyorsítja használata során a buzogány fejét. Hasonló eszköz a cséphadaró, amelyet szintén mind Európában, mind Japánban használtak.

Igazából ha a kuszari-csigiriki hatásfokát nézzük, kétségek támadnak az emberben. A lánc hossza már önmagában gyanút kelt. Kétségkívül növeli a fegyver hatótávolságát, ugyanakkor a kezelését nagyon megnehezíti. Bemutatókon-filmekben azt látni, hogy a lánc lerövidítését a annak test köré csavarásával éri el a használó. Ennek veszélyességére talán nem kell külön felhívni a figyelmet. Emellett zárt térben való alkalmazását nagyban nehezíti, azt pedig, hogy testközeli harcban gyakorlatilag semmit nem ér, teljesen nyilvánvaló.
A fegyver ütőfegyver, ugyanakkor a lánc ellenfél köré való csavarodása - ilyenkor a buzogányfej egyszerű súlyként segíti ezt - szintén egy harcmód, valamint fojtáshoz is kiváló. Nagy tömegű ellenség ellen fej fölött forgatva nyilván komoly visszatartó és időnyerő ereje lehet. Mindemellett csak nagyon képzett harcosok alkalmazhatták sikerrel. Igen komoly gond a fegyvernek szükséges tér, bár ez elvileg lecsökkenthető, mint írtuk. Ugyanakkor akadályok - fa, oszlopok - esetén az ellenfél igen könnyen megóvhatja magát a kuszari-csigiritől, hiszen ha egyszer ezekre csavarodik a lánc, akkor igen komoly bajban van a tulajdonosa... Míg egy kard esetén ez nem fenyeget.
Emellett harci kötelékben való bevetésre a már említett nagy térigénye miatt szintén használhatatlan, olyan zárt egységekben mint mondjuk a pika elképzelhetetlen.

Érdemes pár szót mondani a legismertebb kuszari-csigiri "felhasználóról", Gogo Yubariról, aki a Kill Billben volt ugyebár O-Ren Ishii 17 éves "cuki" személyi testőre. Valójában ő is egy ilyen felturbózott kuszari-csigirikivel (sok gombnyomásra kinyíló pengékkel a golyóbis egyenlítőjén) küzd meg a Menyasszonnyal/Fekete mambával. A küzdelem teljesen fiktív és képtelenség -viszont nagyon hatásos-, de mondjuk egy Tarantino filmben nem igazán a valósághoz való ragaszkodást szeretjük.

Filmben és bemutatókon kétségkívül látványos eszköz, de ha választanom kellene a kuszari-csigiriki és a katana között, sokat nem hezitálnék...