Szeretjük őket:

2011. május 9., hétfő

A halottakat el kell temetni

Az ember milyenségét sok dolog határozhatja meg, leginkább azonban a régi közmondás ugrik be: madarat tolláról (nyilván nem Parkerra kell gondolni), embert barátjáról. Szerintem azonban az egyént legalább annyira jellemzi az ellensége és az azzal szemben mutatott viselkedése. Ez egyébként Osama bin Laden megölése kapcsán jutott eszembe. Tök mindegy minek tartjuk bin Ladent, tömeggyilkosnak (bár belegondolva nem tudnék megnevezni egy embert sem, akit megölt), terroristának, hazafinak; kétségtelenül ő az Ellenség volt majd egy évtizeden keresztül az Egyesült Államok számára. Gyűlölhették, jogukban állt. Ugyanakkor a gyilkosság körülményeit nem firtatva (miért tartják vissza a felvételeket, hogyan folyt le a tűzharc stb.), miért nem temették el tisztességgel a már ártalmatlan Oszama bin Ladent? Miért dobták tengerbe ismeretlen helyen? Az újságok szerint nem akartak kegyhelyet teremteni, valamint nem lett volna ország, amely hajlandó a tetemet befogadni. Előbbi érvet még hajlandó is az ember elfogadni, de ez utóbbit... valószínűleg országok tucatjai jelentkeztek volna, örömmel, ha más nem, akkor a családja Szaúd Arábiában. Nagyon érdekes a tengerbe dobás kérdése, ami egyáltalán nem iszlám rítus a lapok állítása ellenére, hiszen elég közismert, hogy az iszlám hívei arccal Mekka fele temetkeznek, lehetőleg saját muszlim temetőjükbe. Egyébként sem jelentkezett olyan tanú, aki elmondaná mi történt, hiszen minden szigorúan titkos eddig.
Azért eszembe jutnak a régi nagy történelmi példák, amikor az ellenség nem csak gyűlölt lehetett, hanem tisztelt is: Hunyadi János halálakor Bonfini és Thuróczy krónikája szerint az éppen imént legyőzött szultán, Mehmed állítólag egy óra hosszat lehajtott fejjel hallgatott és fájlalta a halálát, jóllehet ellensége volt (Thuróczy 251.). Aztán ott az ellenpélda, mikor Zrínyi Miklós nem engedte bántani Szulejmán szultán sírját katonáinak, holott az okozta dédapja halálát. De lehetne egymást tisztelő ellenségeket sorolni: Nagy Sándor-III. Dareiosz, Hannibal-Scipio... Ezért olyan visszataszító nekem, amikor az Egyesült Államok utcáin szilveszteri hangulatban ünneplik egy ember halálát. Lehet, hogy politikailag korrektebbek lettünk, de emberileg jobbak aligha.
Pedig az útmutatást már megírta Szophoklész 2400 éve az Antigonéban: A halottakat el kell temetni, mert a Kreónokra visszaüt az égi parancsok megsértése.

Arról, hogy Oszama kilövését meg a Geronimo kódnévvel adták tudtul az amerikai katonák no comment...  Kíváncsi lennék milyen arccal hallgatnák végig, ha egy másik ország azzal a kóddal jelezné egy bűnöző megölését, hogy: Washington/Patton/Sherman/Grant halott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése